vezetünk
elizabethbennettdehivjlizzynek:
Kollár Tibi még a seregben szerezte a jogosítványát, már akkor “kamahármast” vezetett, mikor a mögötte villogó csíra gyerek még csak ”pajzán gondolat sem volt” az apja fejében. Műbőr autóstáskájából bosszúsan kotor elő cigit, és választékosan káromkodva nyom satuféket, mikor lelép elé a járdáról egy napszemüveges, hónaljig érő combú, flegma arccal mobilozó, dús keblekkel megáldott leány. ”Éjjel gyere alám, ne most!” - ordítja Tibi megenyhülten nevetve, miután letekerte a zsiguli bepárásodott ablakát. Rutinból töröl egyet belülről a szélvédőn is, a váltó mellé bekészített ronggyal. A Penny parkolóban ügyesen bepasszírozza járgányát egy opel és egy suzuki közé. Igaz, kiszállni már csak úgy tud, ha behúzza a hasát és oldalazva közelíti meg a csomagtartót. Még elszív egy újabb szálat, mielőtt bevetné magát a szombat délelőtti tömegnyomorba. Kajánul állapítja meg, hogy a most érkezett festett vörös, negyvenes asszonykának ugyan kívánatos a muraközi lovakra emlékeztető valaga, de parkolni azt kurvára nem tud. ”Össze kéne törni az összesnek a jogosítványát, és megetetni velük.”- összegzi véleményét, aztán eldobja a csikket. Rájön, hogy a kocsiérmét a szélvédőn hagyta, de lusta visszamenni. Nem jön zavarba: kulcscsomójáról leválasztja a gömbölyű fejes garázskulcsot, és beilleszti a 100-as helyére.
Az üzletasszony reggel hatkor úgy b@szkodja be a renault trafic ajtaját, mint kórházban a nővérkék a kórtermekét. Fel is ébred rá a fél Lónyai utca, de a ki a f@szt érdekel? Nem a szél hordta össze neki, amije most van. Idejében kell lefeküdni a drága polgártársaknak, és akkor nem kelnek fáradtan! A ”happy love” és ”sexy girl” feliratú tunikák se a saját lábukon kerülnek majd a boltokba, hanem mert ő a második kávéja után bek@rja az anyósülésre a rojtos szütyőt, nyom egy kövér gázt, és kezdődik a nap! Benyomja a Nótár Mary cd-t, és a művésznővel együtt üvölti a ”Rázd meg!” c. gigaslágert. A ”Crazy Divat-mode” nevű ruhaüzlet előtt megáll az utca közepén, benyomja a vészvillogót, aztán behordja a csini rucikat. Az anyázó taxist életveszélyesen megfenyegeti, ha nem lenne a kezében újabb bála flitteres felső, akkor gondolkodás nélkül megindulna felé. Úgy kapná ki az ülésből, mint múlt héten a tuja töve alól Bobi kutyája a vakondot. Indulás előtt azért még kikeféli szalmasárgára festett, 10 centire lenőtt haját. Elégedetten állapítja meg, hogy a szegecsekkel kivert farmering legalább 10 évet fiatalít rajta, és az időközben túrós állagúvá váló, csillogós szemhéjfesték b@szott jól kiemeli mocsárzöld szemszínét.
A ritkán vezető pasi ritkán vezet, viszont nagyon rosszul. Nem szeret, meg különben is azért van a tömegközlekedés, hogy mindenki eljusson mindenhová. Alap, hogy benyomott kuplunggal kanyarodik, és ugyanazzal a sebességgel hasít a gomb behúzással foglalkozó Ildi néni utcájába télen, mint nyáron. Ennek következtében elkerekedő szemekkel, lebénulva, mintegy ”testen kívül” éli meg, ahogy a peugeot 206-os látványosan kifarol, a járdáról havat lapátoló özv. Koroknai bácsi legnagyobb riadalmára. A ritkán vezető pasi előtt ekkor lepereg élete filmje, és heves szívverés kíséretében remegő kézzel nyúl a váltó után. Nem megy neki a parkolás (se), ezért ha olyan helyre kell mennie, ahol ez problémás, akkor: 1. bkv-val megy., 2. inkább 2 kerülettel odébb áll meg. Amikor kiszáll az autóból, alaposan körbejárja. Mielőtt bezárná, megnézi, behúzta-e a kéziféket, ki van-e kapcsolva a rádió. Bezárja. Biztonság kedvéért újra kinyitja, kiengedi a kéziféket, majd újból, erősebben behúzza. Megint bezárja. Másodszor is körbejárja az autót. Bár a személygépjármű sík betonon áll, egy nagyobb követ tesz a bal hátsó kerék alá. Behajtogatja a visszapillantó tükröket. Harmadik kör után, gyakori visszatekintgetések közepette elindul Ildi néni kapuja felé.
Dr. Tabáni András özvegye a vizsgán megesküszik oktatójának és a vizsgabiztosnak, hogy a jogosítványa csupán formalitás, az ura emlékére szerezte meg, de egyedül SOHA, SEMMIKOR nem fog volán mögé ülni. Az oktató és a vizsgabiztos nyugtalanul süllyesztik el a kenőpénzt, és két óra múlva picit megbánják engedékenységüket. Mondjuk akkor már kurvára késő. Özv. dr. Tabáni Andrásné aznap délután már a frissen megörökölt citroen saxoval indul az Aldiba. Előtte azonban gondosan otthonossá varázsolja “Loncit”, ahogy ő nevezte el a kocsit. Lonci a vezetőülése és anyósülése fejtámlájára is kap egy-egy horgolt, csipketerítőt. A gumiszőnyegekre csinos kis perzsautánzatú szőnyegek kerülnek, a belső visszapillantó tükörre levendula illatú légfrissítő lesz erősítve. A hátsó ülésre három, egyforma szivacspárnát tesz, és csak ezután teszi be a fonott kosarat. Beül a vezető oldali ülésbe, becsatolja a biztonsági övet, és SIKK-esen (sebességváltó, index, körülnézés, kézifék) elindul. ElindulNA, de rájön, hogy bizony az olvasószemüvege van rajta. Semmi baj, motort leállítja, kicsatolja a biztonsági övét, kiszáll, hátratipeg, kiveszi a fonott kosárból a drága jó Bandijától kapott bőrtokot. Kicseréli a szemüvegeket, visszaül. 5-tel kiszaggat az érkező audiA4 elé. Nem érti, miért paradicsomszínű a mögötte csikorgó fékkel megálló fiatalember arca. Az Aldinál sikerül mindjárt 2 parkolóhelyet elfoglalnia, de ki nem szarja le, mikor akciós a padlizsán.
